Sophie Kinsella: Emlékszel rám?

Nem írhatom, hogy túl nagy hatást tett volna rám.

Nagy lendülettel estem neki, ilyen hosszan még sose vártam arra, hogy egy előjegyzett könyv a kezembe kerüljön.
Hosszabb sor áll előttem, mintha a Napfogyatkozás-t jegyeztettem volna elő. Sőt, ha jól emlékszem, egyszerre foglaltam le mind a kettőt, a Napfogyatkozással mégis már december végén végezhettem.
Ezt csak úgy kitérőként, hogy nálunk erre a könyvre nagyobb kereslet van.

Kíváncsi voltam rá, mert hol pozitívan, hol negatívan jellemezték.
Én valahol félúton lennék.
Nagyon jó az alapja, csak a körítés lehetett volna jobb, izgalmasabb is.
Nem arról van szó, hogy nem lett volna elég szórakoztató, csak valahogy valami hiányt éreztem a befejezése után.

Pl. menyivel izgalmasabb lett volna, ha Lexiről kiderül, hogy igazából titkos ügynök, akinek a fedőneve Kobra, a "tökéletes" mintaférje igazából homoszexuális, és a rejtett kis fiókocska a hálószobában a titkos fegyverüket tartalmazza, nem pedig egy ostort. ;o)
Na jó, ezt úgy is csak az érheti, aki olvasta.

"A főhős egy huszonnégy éves, lófogú, csúnyácska lány, aki egy kollegáival töltött görbe este után hiába várja, hogy barátja érte jöjjön a zuhogó esőben és hazavigye. Taxiért tülekedve megcsúszik a vizes lépcsőn és elesik... Lexi „másnap" kórházi ágyon ébred, és azonnal távozni akar, hisz csak a fejét verte be egy kicsit a lépcsőn. A körülötte foglalatoskodó nővér hívja a kezelőorvost, aki elmondja, hogy öt napja, egy autóbaleset után került a kórházba: sajnos alaposan átlépte a megengedett sebességet. Lexi egyik képtelen furcsaságot a másik után tapasztalja: anyját idősebbnek látja, a saját tükörképén is megütközik, olyan az egész, mint egy lidérces álom. Főleg, amikor bebizonyítják, hogy 2004 helyett már 2007-et írunk, ő pedig már nem a padlóosztályon dolgozó egyik lány, hanem huszonnyolc éves osztályvezető, gyöngyfogsorral, bombázó alakkal és oldalán egy szívdöglesztő kinézetű, dúsgazdag férjjel. Vajon hogyan került a majdnem szegénységből ilyen mesebeli körülmények közé? Nem hisz a szerencséjének, különösen, amikor meglátja fantasztikus új otthonát. Reménykedik, hogy hamar visszatér az emlékezete, és folytathatja mintaházasságát. A cél érdekében férje összeállít számára egy házassági útmutatót. Ahogy múlnak a napok, úgy szaporodnak a tündérmese árnyoldalai is: régi barátai utálják, közvetlen munkatársa az állására pályázik, anyja és húga kihasználják. Aztán felbukkan egy kissé zilált, borzas különc, és furcsaságokat állít, aminek nyomán néha-néha mintha derengene valami a sűrű homályban. Nem érti, mi a csuda történhetett vele! Kérdéses, hogy visszanyeri-e az emlékezetét valaha. És vajon jó lesz-e, ha mindenre emlékezni fog...? Aki elolvassa Sophie Kinsella szórakoztató és rendkívül izgalmas regényét, kezébe kapja a rejtély kulcsát is!"

Sophie Kinsella 1969-ben született.
Tanárként és pénzügyi újságíróként dolgozott.
3 gyermeke van.
Első könyve, Egy boltkóros naplója itthon, 2002-ben jelent meg.