Mélyen nem akarok belemenni abba, hogy miről szólt a történet -majd a könyves bejegyzésnél-, most csak arra térnék ki, hogy olvasva a könyvet, melyben Bridget úgy dönt, hogy beleveti magát a világháló rejtelmei, azon belül is a Twitterezésbe többek között, eszembe jutott, hogy hoppá, nekem is van Twitter profilom és társítva van hozzá a blog. Igen ám, de kb. akkor léptem fel utoljára, amikor létrehoztam. Rámenve az oldalra a jelszóra se volt egyszerű visszaemlékeznem, de végül sikeresen bejutottam. Aztán jött a pironkodás, hogy kaptam hozzászólásokat, amikről fogalmam se volt eddig. Ezer bocs mindenkitől, hogy nem válaszoltam!
Aztán ahogy tekergettem lejjebb, szembe találtam magamat ezzel és hát szavakat se találok! Fülig ért a szám örömömben.
 |
| A bejegyzésem ITT olvasható |
Nem tudom, hogy a szerző ténylegesen lefordíttatta-e a bejegyzésemet vagy csak úgy vaktában köszönte meg, mindenesetre nekem feldobta a napomat. :) Fülig ért a szám még órákkal később is.
Aztán annyira megjött a kedvem az egész csiripeléshez, hogy én is belevetettem magamat a sűrűjébe, mint Bridget, csak Roxster nélkül. ;) Sőt, annyira belendültem, hogy még az Instagramra is tettem fel képet. Ámuljatok, bámuljatok. :D Elhatároztam, hogy rendszeresen fogok csiripelni és nem csak könyves dolgokról, hanem személyes gondolatokról is, az Instára pedig igyekszem majd képeket készíteni, bár nem vagyok nagy fotóművész.
Úgyhogy olvassátok a csiripeléseimet ITT és csiripeljetek velem együtt.
A képeimet pedig kövessétek ITT.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése