2013. augusztus 22., csütörtök

Lassan, de biztosan véget ér a nyár, pár nap és kezdetét veszi a szeptember. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan elröppent ez a pár hónap! Igaz, hogy a kánikulából néha nagyon sok volt és nehezen viseltük már, de azért lássuk be, inkább a nyári meleg, mint a hamarosan elkezdődő fűtésszezon. :oP Na meg mégis csak ilyenkor a legjobb: lehet strandolni, fagyit enni (nyalni) és annyi dinnyét, hogy majd kipukkadunk, és persze ilyenkor érik az eper is. Úgyhogy a nyár az én évszakom.
Alapjáraton az egész év olyan gyorsan telik, hogy csak kapkodom a fejemet. Nem olyan rég volt, hogy beszoktattuk Gyerkőcöt az oviba (na jó, tavaly szeptemberben, de mintha csak most lett volna), erre tessék, lassan elkezdődik az új nevelési év, és már középsős lesz. Ó te jó ég, lassan elballag és iskolába megy!
Hogy feldolgozzam ezt a traumát :oP (hát igen, Gyerkőc nő,  fiatalabb meg én sem leszek), meg amúgy is, a Könyvesem blog és vele együtt nyilván szerény személyem is ;o), pihenni, nyaralni indul. Igyekszünk kihasználni a nyár utolsó pillanatait, és feltöltődve, megfiatalodva visszatérni.

A szavazataitok alapján A Hollófiúk, Agatha Raisin és a spenótos halálpite, ill. A napszemű Pippa Kenn jön velem. Remélem, idén jól jártam! :oD

Találkozunk szeptember első hetében! 
Addig is mindenkinek jó olvasást, és élvezzétek ki a nyár utolsó napjait! ;o)
______________
Kép forrása: 1.

Igen-igen, szkeptikus vagyok a mai hazai szerzőkkel szemben, de azt senki se vetheti a szememre, hogy nem adok esélyt a bizonyításra. ;o) Most pl. megadtam Papp Diánának is.

Az írónőnek már 3 könyve megjelent, az első a Szerdán habcsók.
Főszereplője a 33 éves Eszter, akit megcsalt a férje, így most új életet igyekszik kezdeni egy albérletben, immár egyedül. PR-os egy nagy tévétársaságnál, hobbiból pedig gasztroblogot ír. Na de térjünk vissza egy percre a tönkrement házasságához. Eszter nyilván csalódott, de viszonylag normális kapcsolatot igyekszik ápolni az exel (én végig szurkoltam, hátha újra összejönnek. Ne kérdezzétek a miértet!), és többen is ott állnak mellette, hogy támogassák az új életében.
Először is itt van a húga, Hajni (azt hiszem 5 év van köztük), aki egy tündéri süteményesboltot üzemeltet a IX. kerületben. Igen ám, de úgy tűnik a fiatal nő túlvállalta magát, és ez fog még izgalmakat okozni a történetben.
Másodszor ott van Piroska, az idős barátnő, aki a jóslatai alapján igyekszik egyengetni az útját. De mit ad ég, az idős néni egy napon kórházban köt ki, és nem tudja a tanácsaival ellátni Esztit. Feltűnik a színen a fia is, és hát naná, hogy arra is gyanakodtam, tán ő lesz a nagy ő.
Aztán ott van még Balázs, az ex (mármint nem a férje, hanem egy pasi a múltból, még 18 éves korából), akivel furcsa módon ért véget a kapcsolatuk. A pasi most újra felbukkan az életében, vajon ő lesz az igazi?
De a színre lép egy bankos ürge, meg egy barát is, szóval férfi szereplőkben nem szűkölködünk.
Történésekben se nagyon, mert van ebben a könyvben minden: megcsalás, válóper, első szerelem, banki tartozás, eltűnés, leépítés, új állás keresése és nem mellesleg az igazi keresése. ...

Elég jól indult Papp Diána első története. Kellemes, olvasmányos volt, tipikus tingli-tangli, ami abban a pillanatban jól esett, ahogy olvastam. Tényleg sokáig nem is volt vele semmi bajom, de a 2/3-nál azt vettem észre, hogy egyre kevésbé csúszik. Már nem azért vettem elő, mert élveztem az olvasását, hanem azért, mert be akartam fejezni. Valahogy odalett a varázs, túl zsúfolt, és néhol túl idealizált lett.

Mindezektől függetlenül a Szerdán habcsók egy kellemes, közepes, csajos olvasmány. Egyszerre épül fel a történet e-mailekből, SMS-ekből és magából a "történetből". Kikapcsol, elszórakoztat, de azért senki se várjon többet annál, mint ami. Közepes, csajos, kellemes, szórakoztató olvasmány, de a vége felé már túl sok volt.

_________________
Kiadta: XXI. Század Kiadó (2012.)
Oldalszám: 272
Ára: 2990
Forrás: saját
Értékelésem:

2013. augusztus 21., szerda

És ezúttal Dante, Isteni színjátékának nyomába ered. Rejtélyes kódok, Velence, Firenze, többek közt ez vár a professzorra.


A Goodreads-en eddig elég vegyes fogadtatást kapott a történet. A mai napig több, mint 60.000 értékelés alapján 3.65-ös. Azért ez nem olyan rossz szerintem. ;o) Főleg, hogy csak május közepén jelent meg.

Hazai várható megjelenése: szep. második fele
Kiadja: GABO Kiadó
Oldalszám: 656
Ára: 3990

„Keressetek és találtok.”
"Ez a bibliai idézet visszhangzik Robert Langdon, a Harvard jeles szimbólumkutatója fejében, amikor felébred egy kórházi ágyon, és nem tudja, hol van és hogy került oda. Arra a morbid tárgyra sincs magyarázata, amelyet a holmija közt eldugva találtak.
Langdon az életéért menekül egy őrült hajsza során Firenzén át, egy fiatal orvosnő, Sienna Brooks társaságában. Csak úgy szökhetnek meg ismeretlen üldözőik elől, hogy Langdon beveti ismereteit a történelmi homlokzatok mögött rejlő titkos átjárókról és ősi rejtelmekről.
Egyedül Dante sötét, monumentális remekének, a Pokolnak néhány sora vezérli őket, amelynek segítségével megfejthetik a reneszánsz legünnepeltebb műveinek – szobroknak, festményeknek és épületeknek – mélyén rejlő kódokat, hogy eljussanak egy kirakós játék megoldásához, melynek révén talán elháríthatják a világot fenyegető félelmetes veszélyt…

A történelem egyik leghátborzongatóbb irodalmi klasszikusa, a Pokol ihletésére született, és díszletei között játszódó mű Dan Brown eddigi legellenállhatatlanabb és leggondolatébresztőbb regénye; lélegzetelállító versenyfutás az idővel, amely már az első oldalon rabul ejti az olvasót, és el sem ereszti a befejezésig."
_____________
Illusztráció forrása: Goodreads

Mi is az a "Waiting On" Wednesday"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez.

Nagyon érdekelnek a koncentrációs táborokban játszódó regények, dokumentumregények. Denis Avey története is nagyon sokkolónak, döbbenetesnek tűnik a fülszövege alapján.

Várható hazai megjelenése: aug. 30. | Kiadja: Alexandra Kiadó
Oldalszám: 256 | Ára: 3699

"A Szökés Auschwitzba egy brit katona igaz története, aki önszántából került az Auschwitz III néven ismert koncentrációs táborba.

Denis Avey 1944 nyarán az Auschwitz melletti E715-ös tábor foglyaként hallotta a szinte felfoghatatlan szóbeszédeket a közelükben zajló szörnyűségekről, és arra a hajmeresztő elhatározásra jutott, hogy a saját szemével akarja látni, mi történik a koncentrációs tábor területén belül. Titokban ruhát cserélt az egyik rabbal, és a munkanap végeztével bevonult a menettel együtt a tábor területére.

Megdöbbentő tapasztalatairól hosszú éveken át hallgatott, ám egy rádióinterjú alkalmával előtörtek a régmúlt nyomasztó emlékei. Az újságíró Rob Broomby segítségével Denis Avey megosztja velünk hihetetlen történetét - a történetet, amelyben megismerhetjük egy egyszerű ember rendkívüli vállalkozását, megrendítő morális és fizikai küzdelmét a XX. század legsötétebb korszakában, egy embertelen háborúban."

2013. augusztus 19., hétfő

A reggeli kávémat, többnyire a gép előtt ülve szoktam elkortyolgatni. Ilyenkor átnézem a maileket és a friss blogbejegyzéseket. Épp ennek a szokásomnak hódoltam pár hete, amikor a frissek közt megpillantottam az egyik kedvenc külföldi bloggerem friss bejegyzését, THE PROGRAM-ről.
Miért is akadt meg a pillantásom a borítón? A két sárga ruhába öltözött alak miatt. Ránéztem és egyből rávágtam, hogy ez romantikus, YA disztópia lesz. De miután elolvastam a fülszövegét, azt is nyugtázhattam magamban, hogy nem kicsit a Delíriumra hajaz, szerintem.

Az öngyilkosság nemzetközi járvány lett a közeli jövőben. 
A történet főszereplője Sloane, akinek részt kell vennie a Programban, amely során az öngyilkosságra való hajlamot "kinevelik" belőle, de ugyanakkor az emlékei is odavesznek. 
Aztán persze feltűnik a színen a fiú is, akivel tűzön át-vízen át, próbálnak ellenállni és kitartani...

Magyar várható megjelenésről nem tudok.

J. A. Redmerski: A soha határa 

kapcsán

Mi is az a Barangolás?: a Könyves blogok oldalon Zsanó ötlete nyomán jött létre ez a rovat és csatlakoztam hozzá én is. A lényege az, hogy az olvasott valós vagy képzeletbeli helyszíneket mutatnak be a bloggerek egy-egy bejegyzésben. Én annyival egészíteném ki, hogy nálam nem csak helyszínek, hanem életrajzok, bemutatások is feltűnhetnek a bejegyzésben.

Rég írtam már ehhez a rovathoz -utoljára még március végén-, pedig eskü, az elmúlt hónapokban többször is eszembe jutott, hogy miről lehetne, de aztán mégis elfelejtődött.
Nem olyan rég viszont átnéztem a kis jegyzeteimet, amiket a számítógép billentyűzete alatt szoktam gyűjtögetni. Kis feljegyzések a könyvek olvasása közben, amiket oda teszek be, mert a bejegyzések írása közben, így jobban kézre esnek. Ez a papír viszont valahogy elbújt a többi közt, pedig azokat a városokat írtam fel rá, ahol Camryn megfordult.
Miután befejeztem a könyv olvasását, szerettem volna térképen is látni, hogy a lány milyen útvonalon utazott, mégis mekkora távolságot járt be, mert hiába röpködtek nekem az USA államnevei, hát képbe attól még nem kerültem. Így elkezdtem visszalapozni a könyvben. Remélem egy megállót se hagytam ki, de elviekben így néz ki az útvonala:






2013. augusztus 18., vasárnap

Mi sül a sütőben? 11.

A rovatról ITT olvashattok bővebben!

Sokáig, ha megláttam ezt a receptet, azonnal átlapoztam. Keksz és kakaós krém? Csak ennyi? Milyen süti már ez?
Aztán végül úgy alakult, hogy apósomék nálunk nyaraltak pár napot. Nagyon édesszájú, ha saját cukrászdám lenne, ott se lehetne elég sütemény számára, mert minden mennyiségben jöhet neki. Kellett valami édes, finom és gyors süti. Ekkor jutott eszembe az Albert kekszes süti. Gyorsan rákerestem a neten, majd elrohantam a boltba a hozzávalókért és nekiálltam.
Az eredmény? Fantasztikus siker! Pedig eskü, jól sütök, mindenféle újdonsággal, kacifántos recepttel próbálkozni szoktam, ritkán fog ki rajtam bármi is. Ez a recept nagyon egyszerű, de ugyanakkora sikert értem el vele, mint az órák alatt összehozott remekekkel. Próbáljátok ki, megéri!
A receptet megtaláljátok ITT. Ami lényeges: tényleg addig pihenjen a hűtőben, amíg meg nem puhul teljesen!

2013. augusztus 17., szombat

Semmi extrára nem számítottam, mielőtt nekikezdtem a Ragyogásnak, de egyszerűen úgy éreztem a Gyönyörű rohadék után, hogy szükségem van valami újdonságra, mert besokallok. A meleg meg rátett erre. Szóval böngészgettem a netes könyváruházakban, magam se tudom végül hogy lyukadtam ki ennél a könyvnél, de amikor megláttam a borítóját, azonnal beugrott, hogy sokaknak tetszett a molyon. Elolvastam a fülszövegét, és abból kiindulva, hogy az űrben játszódik, ez már elég jel volt ahhoz, hogy más lesz, mint a mostanság olvasott könyveim. Kosárba tettem és megrendeltem. Nem csalódtam.

Képzeljétek el, hogy a Földön az élet egyre kilátástalanabbá válik. Ezért több űrhajót lőnek ki az űrbe, hogy találjanak egy új bolygót, ahol aztán boldogan élhetnek és reményt adhatnak a földieknek. Igen, ez nem kicsit Patrick Ness Chaos Walking Trilógiájára hajaz (Kés a zajban), de most tekintsünk el ettől.
Két űrhajó fontos a cselekmény szemszögéből. Az első 1 évvel hamarabb indult el, olyan lakosokkal, akik vallásosak. A másik hajón a nem vallásosak vannak, 1-2 család kivételével.
Lényeg a lényeg, hogy már 40-enakárhány éve röppködnek az űrben, eddig békesség volt, de most baj közeledik. Az első űrhajó valamilyen oknál fogva, évekkel ezelőtt elkezdett lassítani, hogy a másik be tudja őt érni. Igen ám, de ezzel a feladatát megszegte. Miért lassított? Mi a céljuk? És van-e ehhez bármi köze annak, hogy azon a hajón nem születtek gyermekek?

Nem akarok mélyebben belemenni a történetbe, ráadásul az információkat a fülszöveggel úgy is ki tudjátok egészíteni, és ebből le lehet már szűrni, hogy bejövős lehet-e számotokra avagy sem. Én csak annyit tennék hozzá, azon kívül, hogy a Ragyogás egy nagyon izgalmas, fordulatos, érdekes ifjúsági regény -egyáltalán nem hibátlan és tökéletes-, olvastatja magát és elgondolkodtató is. Mert el lehet azon agyalni, hogy a fennmaradás, az elszigeteltség, a hatalom, még a legjobbakból is ki tudja hozni a legrosszabbat. Leginkább a hatalom. És az is érdekes, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egyszer eljöhet majd az a perc, amikor az emberiség úgy dönt, szükség van ezekre az űrhajókra. Kik kapnak majd felszállást rá? Mi alapján döntik majd el, hogy ki él nyomorúságban a Földön, és ki szállhat fel az űrhajóra a jobb élet reményében? És aki felszáll, az boldog lesz azzal a tudattal, hogy a szeretteit nem feltétlenül vihette magával? Hogy bár mindene megvan, de mégis csak egy űrhajón van? És milyen érzés lehet egy űrhajón élni azzal a tudattal, hogy a Földet nem biztos, hogy fogod valaha is látni? Te el birod képzelni, hogy ne lásd többet? Persze, az első 1-2 évben lehet, hogy szépnek találnád a csillagok közti szlalomozást, de azért egy idő után vonzani kezdene a Föld, nem? A hegyeink, a vizeink, a szárazföldjeink. Ahogy lemegy a Nap, ahogy a szél megcsapja az arcunkat. Az illatok, az eső, az évszakok, a természet adta szabadság. Egy idő után hiányozna, nem? És vajon milyen érzés lenne, ha a gyermeked az űrben születne, és csak fényképeken tudnád neki megmutatni a Földet? Vissza tudnád neki adni, hogy milyen volt? És amikor megkérdezi majd, hogy de miért vált a Föld olyanná, amilyen lett, mit tettek vele az emberek, nem fogsz egy percre megtorpanni a válaszban, sóhajtani egyet és arra gondolni, bárcsak hamarabb gondolt volna az emberiség arra, hogy védjük, ne pedig károsítsuk, ha már életet, védelmet adott nekünk? Szóval érdekes kérdéseket vethet fel a könyv az olvasóban.

Igazából két főszereplőnk van, a történet pedig váltakozva áll össze a nézőpontjukon keresztül.
Waverly és Kiera, a két szerelmes. Vajon mi lesz velük? Boldogok lesznek? A függővégen ne lepődjetek meg, sorozatról van szó, aminek a második része előre láthatóan ősszel fog megjelenni magyarul. 

______________
Eredeti címe: Glow (2011.)
Kiadta: Maxim Könyvkiadó (2012.)
Oldalszám: 352
Sorozat: Sky Chasers #1
Ára: 2999
Forrás: saját
Értékelésem: 

2013. augusztus 16., péntek

Tavaly is "engedtem", hogy ti döntsétek el, mely könyveket vigyem magammal a nyaralásra, idén is engedek a többségnek, dönteni úgy se tudnék egyedül. ;o) De már előre mondom, nem szeretnék úgy járni, mint akkor, gondolok a  Pemberley-krónikákra. :oP

A szavazás, Szerdán este 8-ig tart. Egy személy, több könyvre is tud szavazni. Kíváncsi leszek, mely lesz a 3 szerencsés nyertes, ugyanis azokat fogom bepakolni magammal, majd ha minden jól alakul és lesz is időm kivégezni őket, akkor a hazaérkezésünk után jönni a bejegyzéseikkel. Íme a versenyzők:

A szavazást lezártam!

Köszönöm mindazoknak, akik a szavazatukkal segítettek dönteni nekem. ;o)
Szinte az elejétől kezdve vezetett A Hollófiúk, A napszemű Pippa Kenn és a Calderon. Íme a nyertesek:

A Hollófiúk
Agatha Raisin és a spenótos halálpite
A napszemű Pippa Kenn

Ők jönnek velem a bőröndben. ;o) Nem ígérem, hogy mind a 3-mal végezni fogok a nyaralás során, de azt igen, hogy még szeptemberben jönni fogok a róluk szóló bejegyzésekkel.

Az már nem újdonság, hogy mostanság a romantikus-erotikus regények kiadása, olvasása a "divat" kis hazánkban. Ez kb. ugyanaz a hullám, mint amikor sorra jelentek meg a varázslós, vámpíros könyvek. Most az a menő, ha mindenki-mindenkivel kufircol, segédeszközöket vetnek be és feszegetik a határokat a szerzők. Szerintem ezzel nincs semmi baj. Az már jobban zavar, hogy a történetek egy kaptafára épülnek, csak más nevekkel, más helyszínen és egy picit más cselekménnyel, hogy azért még se legyen már akkora a hasonlóság. 
Vágyom az egyediségre a műfajban. Valami újra, ami más, mint a többi. Amiben nem a 120. brazil szappanoperát olvashatom, megalázott nőkről, vadállat, gazdag pasikról, hatalomról, szuper járgányokról, szexuális erőszakról, zaklatásról, lelki problémákról, önmagunk elől való menekülésről.
A Gyönyörű rohadék ezt ígérte. Már maga a címe is felkeltette az érdeklődésemet, aztán a kiadója is, akikről a mai napig nem tudok semmit, csak annyit, hogy ez az első kiadványuk. Végül jöttek az első vélemények és nem voltak ám negatívak. Így bátran vágtam bele, reménnyel. DE: már az első oldalakon éreztem, hogy nincs itt minden a helyén.

A történetet pár mondatban össze lehet foglalni: a főszereplőnk a családi vállalkozásban dolgozik, nagymenő, szexi pasi (természetesen). A csaj pedig az asszisztense, aki (természetesen) remekül végzi a munkáját.
Poén nincs a történetben: összejönnek, kufircolnak mindenhol, néhol kicsit nyavajognak, hogy ez így még se helyes, meg jaj Istenem most mi lesz, mert hát mégis az asszisztensem, meg jaj, mégis csak a főnököm és mi van, ha úgy jön le másoknak, hogy a f.rkán, jaj Istenem, dehogy azon, ... a hátán akarok feljutni a magasba, ... de meglepetést nem fog okozni a vége.

Kiverte a biztosítékot nálam a történet a trágársággal (azért ennek is van egy határa, ebben pedig túl sok volt belőle), és azzal, hogy a szereplők nem lacafacáztak, utálták egymást, mégis az első oldalakon egymásnak estek. Nem jött be. Túl gyors volt, túl merev, túl nyers. Vágytam egy kis romantikára, ha már ennyire pozitívan kezdtem neki. Nem csillagfényes éjszakára, meg gyertyafényes vacsorára, de vágytam arra, hogy azért pár oldalon keresztül húzzák egymás agyát és jobban átjön a szenvedély. Ehelyett azt éreztem, hogy a két szereplő utálja egymást, ugyanakkor vonzódnak is egymáshoz, majd engednek a vágyaiknak azonnal, csak úgy "ukmukfuk". Ráadásul elég nevetségesnek tartom, hogy a pasi folyamatosan leszakította a csajról a bugyiját, mint valami vadállat, aki olyan szinten nem bír magával, hogy szakítania kell. Az első alkalommal még elment, de a harmadiknál már szánalmas volt az egész.
Összességében nézve viszont, ha azt nézem milyen könyvekhez volt ebben a műfajban szerencsém az utóbbi időkben (All in, Pokoli erény, A rabul ejtett szűz, Élvezd a vaníliát), akkor tán ez a legjobb. De még így is csak közepes. A karakterek nincsenek kidolgozva, a cselekmény a szexen kívül nem sok, a szexjelenetek se valami nagy számok. Amolyan egyszer olvashatós. Elment, de holnap már semmire se fogok emlékezni belőle.
Amúgy a szerző egy szerzőpárost takar, két barátnőt: Christinat és Laurent. A történet blog formájában vette kezdetét, de aztán a sikert látva, kiadásra is került.

_________________
Eredeti címe: Beautiful Bastard (2013.)
Kiadta: Lilith Könyvek (2013.)
Oldalszám: 300
Sorozat: Gyönyörű rohadék #1
Ára: 3295
Forrás: kölcsön kapott
Értékelésem:




"Az Olvasás Éjszakája egy olvasásnépszerűsítő, a nemzeti írott kultúra értékeit felmutató irodalmi és könyves fesztivál. Elsődleges célja, hogy a könyves kultúrát, az olvasást mint örömforrást mutassa be. A társadalom olvasásképét szeretnénk frissíteni. 2013. szeptember 13-án 15.00 órától másnap hajnalig a rendezvény három főhelyszínén (budapesti könyvesházakban) és számos csatlakozó helyszínen a könyv- és folyóirat-kultúrához kapcsolódó látványos, zenés programok, interaktív produkciók szórakoztatják és művelik a közönséget. Ezen a napon az ország könyvesboltjai meghosszabbított nyitva tartással várják a vásárlókat.

A fesztivál témája: az éjszaka. Az éjszakának titkai vannak. Ismeretlen állatok ébrednek a kertben, a szoba felé vámpír oson, a telihold fényénél szerelmesek omlanak egymás karjába. Félelmek, álmok, csillaghullás – az éjszaka a lehetetlen megvalósulása. Az Olvasás Éjszakáján harminc kortárs magyar író meséli, olvassa, mutatja, mit jelent számára az éjszaka. Amikor nem alszol- olvass!"

kattintásra nagyobb lesz

A fesztivál programjairól itt tájékozódhatnak: www.azolvasasejszakaja.hu

forrás: Manó Könyvek

"A világpremierrel egy időben magyarul is megjelenik az új Asterix képregény
Nyolc év után jelenik meg új Asterix-képregény, az első, amelyet nem az eredeti rajzoló készít, és amely Magyarországon is a világpremierrel egyszerre lesz kapható.
Albert Uderzo 2005-ben rajzolta utoljára Asterix, a gall kalandjait. Az akkor több mint hárommillió példányban készült album befejezése után pár évvel bejelentette, hogy mivel idős kora miatt ő maga már nem tudná folytatni a sorozatot, engedélyt ad rá, hogy – felügyelete mellett – a kiadó más szerzőkre bízza a további részek elkészítését.
Az új alkotópáros kiválasztása hosszú folyamat volt. Előbb az íróra sikerült rátalálni. Jean-Yves Ferri személyében tapasztalt képregényes veszi át a stafétát Uderzótól, aki eredeti szerzőtársa, René Goscinny 1977-ben bekövetkezett halála óta a történetek írását is magára vállalta. A már több humoros sorozattal bizonyított Ferri maga is rajzoló, amint az új rajzoló, Didier Conrad is dolgozik íróként. Érdekesség, hogy mindketten épp ugyanabban az évben, 1959-ben születtek, amikor az Asterix-sorozat debütált a Pilote című hetilap oldalain.
A 2013. október 24-én egyszerre huszonhárom nyelven, köztük magyarul is megjelenő új történet jól illeszkedik a Goscinny és Uderzo teremtette hagyományba, amennyiben a gall harcos és elmaradhatatlan társa, Obelix egy másik országba látogatnak, ahol anakronizmusoktól sem mentesen ismerkednek meg a helyi népekkel és szokásokkal. Az Asterix és a piktek a mai Skócia területén játszódik, és Ferri annyit már elárult – a szigorú titoktartás ellenére –, hogy hőseinknek lesz alkalmuk megkóstolni a whiskyt, skót dudások játékát hallgatják, és megismerkednek a Loch Ness-i szörny ősével.
Az Albert Uderzo által lépésről lépésre nyomon követett alkotói folyamat végén olyan album kerül a rajongók és az új érdeklődők kezébe, amely egyszerre méltó az eredeti alkotók által teremtett hagyományhoz, és felel meg a mai kornak, hiszen több mint ötven év telt el az első Asterix megjelenése óta. Ferri meg sem próbálja utánozni Goscinny egyedülálló humorát, mégis hű marad a szelleméhez. Conrad vonásai sem másolják összetéveszthetetlenül Uderzo stílusát, hanem apró finomságok módosításával, hozzáadásával hozzák létre a modern kor Asterixét.
Míg már megszokhattuk, hogy az amerikai sikerfilmek a világpremier napján kerülnek a hazai mozikba is, az Egmont kiadónak köszönhetően most először vehetnek kézbe a magyar olvasók egy világhírű képregényt ugyanazon a napon, mint bárhol másutt."

forrás: Egmont Kiadó

2013. augusztus 14., szerda

Mi is az a "Waiting On" Wednesday"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez.  

Bár az utóbbi időben nem olvastam az írónőtől, de eddig még nem csalódtam a könyveiben. Így remélhetőleg ez is jó lesz.

Várható hazai megjelenése: szep. 10. | Kiadja: Athenaeum Kiadó
Ára: 3490

"A szerző legújabb világsikere. Kitty Logan újságírónő karrierjét egy csúnya botrány kettétöri, ráadásul akihez segítségért fordulhatna a nehéz időkben, legjobb barátnője és mentora akkor tudja meg, hogy halálos beteg. Constance utolsó kívánsága, hogy Kitty írja meg helyette élete regényét, amire már nem maradt ideje. Az egyetlen sorvezető, amit Constance hátrahagy, egy 100 nevet tartalmazó lista, semmi több. Kik ezek az emberek? Valóban léteznek vagy csak a fantázia szülöttei? Milyen kapcsolatban állnak egymással, és mi lehetett a sztori, amit Constance hétpecsétes titokként őrzött? Kitty mindent feladva elindul, hogy beteljesítse barátnője végakaratát, és a rejtélyekkel teli, fordulatokban gazdag nyomozás során nem csak annak a száz embernek a meglepő és torokszorító történetét érti meg, akik a listán szerepelnek, de a nem mindennapi küldetés a saját életében is megannyi pozitív változást hoz."

2013. augusztus 12., hétfő

A sorozat: Devoured/ Elemésztve

Könyv #1: Elemésztve | Műfaj: Romantikus, New Adult
Itthon kiadja: Ulpius-ház Könyvkiadó | Megjelent

"Sienna hosszú idő után visszatér gyerekkora helyszínére, Nashville-be, mert a számára oly kedves otthon, ahol nagyanyja felnevelte, veszélybe került. A házat bármelyik pillanatban elveszíthetik, mert egy bírósági döntés miatt elárverezték.
Sienna Nashville-ben szembesül vele, hogy a ház új tulajdonosa nem más, mint az ünnepelt, szexi rocksztár, Lucas Wolfe.
Lucas fontos szereplője volt két éve az életének, ám a róla őrzött emlékek korántsem szépek. Az új találkozás lesújtja a lányt, csakhogy ezzel együtt felébred benne a végzetes vonzalom is a férfi iránt, amely sokkal erősebbnek bizonyul, mint Sienna hitte volna. Lucas üzleti ajánlattal áll elő egy alku formájában: ha a lány hajlandó mindenben az ő szabályai szerint játszani tíz napig, megmentheti a házat. Lucasnak azonban egyetlen cél lebeg a szeme előtt, ami mit sem változott régi találkozásuk óta: megkapni Siennát, és elérni, hogy a lányt eleméssze a szenvedély. Siennát szinte felőrli a dilemma: megadja-e magát az egyre ellenállhatatlanabb kísértésnek, vagy tartva magát a fogadalmához megmentse a házat, és ezzel közös boldogságukat nagyanyjával.
Lucas egyre eltökéltebben halad a célja felé, és Siennának fogytán van az ideje, hogy meghozza élete legfontosabb döntéseit…"

A sorozatról:


A Devoured széria jelenleg 1 regényből és 1 novellából áll. A második része szeptemberben fog megjelenni angolul.
All Over You (Devoured #0.5 -2013. jan.)
Devoured (Devoured #1 -2012. okt.)
Consumed (Devoured #2 -2013. szep.)

Tudom azt mondtam, hogy majd akkor olvasom el a Meztelenül folytatását, ha piros hó esik, de ha már hozzám vágták, nem hagytam ki. ;o)
A véleményem most se változott: katasztrófa a történet, egy rakás bizbasz. Egy nulla, egy nagy semmi. Önfeláldozás volt a részemről, hogy elolvastam, hogy aztán lebeszéljelek titeket egy pofára eséstől, higgyétek el. ;o)

A Meztelenül cselekménye ott ért véget, hogy Ethan csúnya módon lebukik Brynne előtt. A lány természetesen, egészen a történet végéig nem sejtette, hogy a pasit az apja állította rá, így egy hangyányit kiakad és faképnél hagyja a magát átkozó Sötét Veszedelmet.
Ethan persze totál maga alatt lesz, kivetkőzik magából, hiányzik neki a lány. De mivel sejteni lehet, nagy meglepetést nem fogok azzal okozni, ha megsúgom: újra összejönnek. És innentől kezdve végigbizbaszolják a könyvet. ...

A karakterek nem sokat fejlődtek (jobban mondva szemernyit sem) az első részhez képest.
Ethan továbbra is hatalmas kecskeszakállas állat, aki csak a bizonyos testrésze után futkos, amiben amúgy szerintem az agyát is hordozza. De kiegészíthetjük a repertoárját azzal, hogy ő akkora "férfi" (vagy állat, kinek hogy), hogy még a rémálmai közben is áll neki az a bizonyos (mert a rémálmok ugye fontos tartozékok). Őt semmi se tudja eltántorítani, hogy azonnal bevetésre induljon. De hogy milyen is ő? Íme:
- vicces (blüáááá)
"Úgy szeretem azt a kikúrt falat! Ez vicces. Belül nevettem is egyet a saját kis viccemen."
- egyedi és utánozhatatlan (szerencsére)
"-Te annyira más vagy, mint a többi, Ethan Blackstone. Ilyennek születtél?"
- igényes (ha-ha-ha, bárcsak az agyát lehetne betenni a mosógépbe)
"Kicsit sem érdekelt, hogy dzsuvás lett a lepedő. Ki lehet mosni. Az agyamat nem." 
- és hogy milyen nőket szeret?
"Parancsra élvez. Ez az én csajom, akkor megy el, amikor mondom neki."
Na és milyen Brynne? A zsák megtalálta a foltját, röviden. :oS

Nem is írok erről a könyvről többet, mert felesleges, totál kiakasztott. Főleg a szerző utószava, hogy köszöni az olvasóknak, amiért otthon maradhatott főállású íróként. Mondjátok meg: MIÉRT?

_______________
Eredeti címe: All in (2012.)
Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 332
Sorozat: Blackstone-affér #2
Ára: 3499
Forrás: kölcsön kapott
Értékelésem:
0,5 csillag


2013. augusztus 10., szombat

Igen, végre megérkezett az enyhülés, ennek köszönhetően reggel 6-kor, totál felfrissülve pattantam ki az ágyból (ugyanis a szél jól bevágta a nyitva hagyott kisszobai ablakot. Nem hittem én ebben az enyhülésben.) és azóta is jár az agyam, megfogalmazódott ez a kérdés a fejemben. Egészen pontosan most azokhoz fordulnék, akik rákattintottak a kis gombra a Google Olvasóban, hogy rendszeresen olvasnának, vagy like-olták az oldalt a Facebookon, vagy a Twitteren követnek, vagy akár a bloglovinon, vagy más felületekre iratkoztak fel. Tőletek kérdezném:

Miért iratkoztatok fel rendszeres olvasóvá? Miért döntöttetek úgy, hogy rákattintotok arra a kis gombra?


De tényleg, tök komolyan! ;o)
Én tudom magamról, hogy többnyire azért iratkozok fel egy oldalra, mert szeretem a szerkesztője stílusát. Ahogy ír, megfogalmazza a véleményét a könyvekről. (Ugyanakkor van 1-2 kivétel, amikor igazából nem szimpatizálok az adott illetővel, ennek ellenére érdekel, hogy mit olvas, miről ír, még ha ezzel alkalmanként felidegesíthet is.)
Szóval, ami engem illet:
1. Azért kattintottam rá a bizonyos gombra, mert szimpatikus az oldal szerkesztőjének a stílusa.
2. Vannak olyan oldalak, ahová azért járok szívesen, mert hasonló műfajú könyveket szeretünk.
3. De van olyan, ahol pont ellenkezőleg, mások vagyunk, más könyveket olvasunk, ennek ellenére szeretem olvasni a bejegyzéseket ezekről a könyvekről.
4. Van olyan is, ami leginkább a külsejével fog meg. Egyszerűen jó ránézni, jó látni és úgy olvasni a bejegyzéseket. Persze a bejegyzések is tetszenek, de mégis a szépségével fog meg inkább.
5. Van, akiben azt kedvelem, hogy megmondja a frankót. Olyan hibákra hívja fel a figyelmemet, amiket én észre se vettem az olvasási lázban.
6. Van akiben azt, hogy szűkszavú és nagyon finom a stílusa. Nem kell oldalakat írni egy könyvről, én ezt nem is szeretem. Ha tömör, de benne van minden ami érdekel, számomra az pozitívabb, mintha 120 oldalban írná le a véleményét, kitérve a kockás szőnyegre is, ami a főszereplő szomszédjának a nappalijában volt.
7. Van, akiben a sokszínűségét kedvelem. Hogy nem csak könyvekről, hanem sok egyébről is ír az oldalán.
8. Van, akiben az egyediségét kedvelem.
9. Van, akiben azt, hogy olyan könyvekről ír, amik itthon nem jelentek meg és lehet nem is fognak.
10. Van akit azért követek, mert "mindenki" olvassa, nehogy már kimaradjak a sorból. (Ez van.)
11. Van akit azért, mert megkért rá. (Ilyen is van.)
12. Van akit azért, mert idegesít a személyisége, de érdekel, hogy miről ír.
13. Van akit azért, mert tényleg kritikát olvashatok tőle. Többször hangoztattam, hogy itt a blogon véleményt, a saját véleményemet olvashatjátok egy könyvről. A kritika az teljesen más. Részletesebb, profibb, jobban áttekintő és átfogó a műfajában.
14. Van akit azért, mert hamar szokott írni a friss megjelenésekről, ezzel valamilyen szinten segít döntenem, hogy beszerezzem minél előbb a könyvet vagy várjak még vele.

És most jöjjön újra a kérdésem:

Ti miért követtek/olvastok/figyelitek a frisseimet?

Tudom, hogy nem szoktatok elárasztani kommentekkel, inkább csendes szemlélői vagytok a blognak (amúgy visszafelé nézve én is csendes olvasó vagyok), de most örülnék annak, ha minél többen osztanátok meg velem a válaszaitokat. Tényleg nagyon érdekelne! ;o)

________________
Képek forrása:
1, 2

Igaz, hogy lassan, több, mint egy hónapja ülök ezen a rövid kis bejegyzésem, de mivel folyamatosan elfelejtettem fényképezni, így csak most került sor rá. ;o)

A. O. Esther júniusban meglepett a sorozatának harmadik részével, kaptam hozzá egy kis ajándékot is, de az igazi meglepetés az utolsó oldalakon várt:

Újra könyvbe kerültem. ;o)

2013. augusztus 8., csütörtök

El se hiszem, hogy közvetlenül az Anna és a francia csók után sikerült újra egy hihetetlen jó történetet kifognom! IMÁDTAM ezt a könyvet, és AKAROM a másik kötetét, ami elviekben nem sokára megjelenik magyarul is, éljen!

Képzeljétek el, hogy most kezditek a főiskolát, messze a múltatoktól, ahonnan elmenekültetek a legjobb barátnőddel, egy új élet reményében. Szinte azonnal sikerül felhívnod magadra az iskola szépfiújának, Travisnak a figyelmét. Igen ám, de a srác csak használja a lányokat egy-két menetig, majd másnap már feléjük se néz. Ennek ellenére, mégis lógó nyelvvel kullognak utána, mert ő Travis, a bunyós, a nagymenő, szexi srác. De te más vagy. Nem futsz utána, nem akarsz vele együtt lenni, és ezzel felkelted az érdeklődését.
Fogadást kötsz a fiúval, amit elveszítesz és ennek értelmében 1 teljes hónapot a lakásán laksz (amin amúgy osztozik az unokatestvérével is, aki nem mellesleg America, a legjobb barátnőd barátja). Egy ágyban alszotok, sokat vagytok együtt. Persze a suliban mindenki rólatok pletykál, senki se hiszi el az igazságot, hogy csak barátok vagytok. De vajon meddig lesztek azok, hisz izzik körülöttetek a levegő? És ha kialakul köztetek valami, akkor vajon Travis meg tud majd állapodni melletted?

Ugye milyen izgisnek tűnik? ;o) Tény és való, hogy volt benne két olyan fordulat is, ami nekem nem tetszett, tán bele se vettem volna, és néha Travis nekem túl sok volt, de ettől függetlenül imádtam minden sorát. Többen nem tudok (meg nem is akarok) írni róla, aki szereti a romantikus történeteket főiskolás szereplőkkel, az ne hagyja ki, nem fog csalódni!

____________________
Eredeti címe: Beautiful Disaster (2011.)
Kiadta: Maxim Könyvkiadó (2012.)
Oldalszám: 450
Sorozat: Beautiful #1
Ára: 3799
Forrás: könyvtár
Értékelésem: Kedvenc


2013. augusztus 7., szerda

Ez most egy össze-vissza, mindent bele bejegyzés lesz (elviekben amúgy a Várólistára... rovatnak kéne lennie), de olyan melegem van (és olyan elegem emiatt), hogy most kaptok egy ezt+azt, mert amikor elegem van, akkor vagy


mérgelődöm
vagy
nyavajgok
vagy
szómenésem lesz 
tök felesleges és semmitmondó dolgokról, mint ahogy ez a bejegyzés is mutatni fogja.

Megmondjam hol szeretnék most lenni? Vízparton. Lógatni a lábamat a hűs vízbe, csobbanni, elmerülni, ki se jönni a vízből egész nap, sőt, szeretném magamba szívni a vizet, mert úgy érzem száradok, a Nap kiszív belőlem mindent. VIZET AKAROK! Mi se bizonyítja ezt jobban, hogy azt hiszem olyan 2-3 hete volt egy film az M1-en, abban volt egy jelenet, amikor a csaj a hullámok alatt a deszkájával végigszánkázott. No, nem tudok úszni, de most úgy lennék a szörfdeszkások helyében, egy jó kis hullám alatt, pedig nézve a filmet, végig attól féltem, hogy megfulladnak a szereplők. Másrészt napok óta nem tudok mást enni, mint dinnyét dinnyével. (Mondom, hogy vízre van szükségem, nem tudok eleget bevinni.) Jól lehűtve, kis kockákra vágva, reggelire, ebédre, vacsorára, dinnyét dinnyével, mennyei. Ennek köszönhetően pikk-pakk fogytam 4 kg-ot, amit még mindig nem tudok elhinni. (Sebaj, majd ha jön a hüvi, visszaszedem 1 nap alatt, magamat ismerve.)
De visszatérve a melegre, idén olyan, de olyan meleg van, hogy nem szoktam rövidnadrágot, szoknyát hordani, de most beszereztem 2 szoknyát, 2 rövid nadrágot, 3 szoknyás ruhát és csak ezeket vagyok hajlandó felvenni.
Na és mit-mit csináltam ebben a nagy melegben a héten? Naná, hogy lekvárt főztem, mert most-most jött rám. (Múlt héten meg festettünk, mikor ugyebár, ha nem a kánikulában.) De ezennel erre az évre vége a lekvárfőzésnek. 20 üveg ilyen-olyan várja a sorát a kamraszekrénykében, úgyhogy esélyem sincs menekülni a karácsonyi ünnepek linzergyártása elől. (Hó, hideg, ó, de jó lesz és ó, de fogom akkor várni majd a meleget!)
Amúgy ebben a nagy melegben az írás se megy. Minden nap úgy ülök ide a géphez, hogy Na, ma írok a Gyönyörű rohadékról. De b.sszus, nem megy. Ülök a monitor előtt, a fejemben tök jól összeáll minden, de amikor nekiállok leírni, addig jutok el, hogy pár mondatban leírom, hogy mi volt a helyzetem vele és ennyi. Nem akarok részletezni, nem akarok elemezni (nem mintha erről lennék híres, de mindegy), aztán felhúzom magamat azon, hogy na de senki se arra kíváncsi elviekben, hogy leírom 10 sorban miről szólt a könyv, 2 sorban, hogy elolvassátok avagy sem, de ha törik, ha szakad, most mégis csak ennyi kívánkozik ki belőlem, a bejegyzés meg félbemarad. Pedig már itt van az All in, Gyönyörű rohadék és a Ragyogás is. Mármint a fejemben, de bejegyzés még piszkozatban sem.
Jelenleg mellesleg a Szerdán habcsókot olvasom és ha hiszitek, ha nem, kellemesen csalódtam az írónőben. Tök jó kis tingli-tangli a sztori, szinte felüdít, erre van most pont szükségem.
És ha már könyv, meg hát ugyebár a Várólistára... rovatnak indult a bejegyzés, ajánlok egy könyvet a figyelmetekbe, pár napja találtam rá az Alexandra oldalán. Titkok örvénye. Engem először a borítója fogott meg, amin gyerek van, arra azonnal ragad a szemem. ;o) Elviekben a hónap végén jelenik meg és szépirodalomhoz van besorolva, szerintem érdemes rákukkantani a fülszövegére ITT.
És az utolsó pár mondat: véget ért a Könyves Álompasik Párbaja. Cortez idén veszített, a győztes Magnus (miért akartam Manust írni? El is fáradtam a pötyögésben.) Különösebb véleményem nincs erről, kedvelem Cortezt, de azért most örülök, hogy más nyert. :oP
És akkor most ennyi. Megyek dinnyét enni és habcsókozni.

______________
képek forrása:
Magnus kupa
könyvek
a többi

2013. augusztus 6., kedd

Mi is az az In My Mailbox?: Ez az esemény Kristi blogjáról indult. A résztvevő bloggerek hetente, havonta -kinek, hogy- beszámolnak egy-egy bejegyzésben arról, hogy az adott héten/hónapban milyen könyveket vettek, kaptak recenzióra, kölcsön, cseréltek, kölcsönöztek a könyvtárból, stb. Majd pedig linkelik a bejegyzésüket Kristi aktuális bejegyzéséhez.

Egy tanulsága van a júliusnak: túl kevés könyvet tankoltam fel a könyvtár nyári leállására. :o( Fogalmam sincs hogy fogom megoldani az augusztust, félő, hogy sokat fogok költeni könyvekre. ;o)
No de akkor lássuk a júliust, miket szereztem be.

A soha határáról csupa jót olvastam a megjelenése óta, így nagyon vártam, hogy én is megkaparinthassam. De mivel májusban kifosztottam a pénztárcámat, reménykedtem abban, hátha csere révén sikerül a molyon szert tennem rá, és így is lett. Egy jó meleg júliusi napon hozzám vándorolt. Ennek pedig nagyon-nagyon örülök, ugyanis nagyon tetszett.
Az Egymásba fonódva olvasási lehetőségéhez, a Bookandwalk.hu révén jutottam hozzá. Igaz, hogy a sorozat nem a szívem csücske, de mégis van benne valami, amiért érdekel a folytatása.
A Maximum Ride, Dramacon, A vikomt, aki engem szeretett, Pokoli erény, Anna és a francia csók, valamint a Gyönyörű sorscsapás könyvtári kölcsönzés volt. Az első kivételével mindegyiket olvastam, és a Pokoli erény kivételével, mindegyik tetszett. Főleg a Gyönyörű sorscsapás és az Anna és a francia csók. ;o)

2013. augusztus 5., hétfő

A Várólistára ... rovathoz kerestem várható megjelenéseket, amikor rábukkantam az Ulpius-ház Könyvkiadó egyik várható regényére, az Elemésztvére.


Gondolom mondanom sem kell, mi tűnt fel legelőször. Naná, hogy a tetkó. ;o) Ismerős?


A könyv várhatóan pár napon belül kijön (legalábbis az Alexandra oldala alapján), és a főszereplő srác neve mi lesz? Na mi? ;o) Tessék, olvassátok a fülszövegét:

"Sienna hosszú idő után visszatér gyerekkora helyszínére, Nashville-be, mert a számára oly kedves otthon, ahol nagyanyja felnevelte, veszélybe került. A házat bármelyik pillanatban elveszíthetik, mert egy bírósági döntés miatt elárverezték. Sienna Nashville-ben szembesül vele, hogy a ház új tulajdonosa nem más, mint az ünnepelt, szexi rocksztár, Lucas Wolfe.
Lucas fontos szereplője volt két éve az életének, ám a róla őrzött emlékek korántsem szépek. Az új találkozás lesújtja a lányt, csakhogy ezzel együtt felébred benne a végzetes vonzalom is a férfi iránt, amely sokkal erősebbnek bizonyul, mint Sienna hitte volna. Lucas üzleti ajánlattal áll elő egy alku formájában: ha a lány hajlandó mindenben az ő szabályai szerint játszani tíz napig, megmentheti a házat. Lucasnak azonban egyetlen cél lebeg a szeme előtt, ami mit sem változott régi találkozásuk óta: megkapni Siennát, és elérni, hogy a lányt eleméssze a szenvedély. Siennát szinte felőrli a dilemma: megadja-e magát az egyre ellenállhatatlanabb kísértésnek, vagy tartva magát a fogadalmához megmentse a házat, és ezzel közös boldogságukat nagyanyjával.
Lucas egyre eltökéltebben halad a célja felé, és Siennának fogytán van az ideje, hogy meghozza élete legfontosabb döntéseit..."

Ó istenem, imádom Párizst! Sose éreztem még ennyire, hogy szeretnék elutazni oda, szeretnék elvegyülni a franciák közt, de olvasva ezt a könyvet, nagyon-nagyon rám jött az érzés.
Egyszerűen imádtam az Anna és a francia csókot. Ifjúsági, aranyos, bájos, könnyed, olyan, mint a francia Szent Johanna gimi.

Anna 17 éves. Az édesanyjával és az öccsével él Amerikában. A szülei elváltak, az apja pedig nagymenő író, akinek a könyveire felfigyelt a filmipar. Nos, a fejébe vette, hogy mivel ő nagymenő, a lányának nem akárhol kell tanulnia. Mit neki egy egyszerű állami iskola, elküldi Párizsba a lányát, hogy ott tanuljon.
Anna addig a percig nem sokat tudott Franciaországról, amíg meg nem érkezett az iskolába, így enyhén szólva is bepánikol, amikor egyedül marad a kollégiumi szobájában. Nem ismer senkit, a szülei az óceán túloldalán, a legjobb barátnője szintén és az a srác is, akivel végre valami kezdett kibontakozni köztük.
De nem szomorkodik sokáig, ugyanis szinte azonnal összebarátkozik Merrel és a kis csapatával. Vagyis Josh-al és Rashmi-val (akik együtt járnak), valamint St. Clairrel-el, akinek a barátnője már főiskolás. Elárulom, hogy St. Claire a mi emberünk, akiért bizony odáig vannak a lányok, és Anna szívét is megdobogtatja első pillantásra, még ha sokáig ezt nem is vallja be magának, mert a fiúnak barátnője van.
Érdekes lesz a kapcsolatuk, ugyanis olvasva a könyvet, végig érezzük, hogy szikrázik köztük a levegő, bejönnek egymásnak, de még se lépnek egymás felé. Jobban mondva folyamatosan elsiklanak egymás mellett épp úgy, mint ahogy A Szent Johanna gimiben Reni és Cortez. Már csak emiatt is érdemes azoknak elolvasni ezt a könyvet, akik szerették Laura sorozatát.
Na de ott tartottam, hogy folyamatosan elsiklanak egymás mellett, és mindeközben a legjobb barátok lesznek. Ezen pedig csak segít, hogy a Hálaadási ünnepet kettesben töltik az egész koleszban, ugyanis rajtuk kívül mindenki hazautazik a családjukhoz. Együtt lógnak, jól érzik magukat egymás mellett, de mégis nagyon sok idő eltelik, mire végre pont kerül a kapcsolatuk végére.

Nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet! És bár 17-18 évesek a szereplők, egyáltalán nem éreztem azt, hogy túl fiatalok, gyerekek lennének. Annyira tiszta, ártatlan az egész történet, hogy épp emiatt végig megdobogtatta a szívemet. Úgy szorítottam értük, mintha a leghevesebb romantikus regényt olvastam volna. Aztán amikor végre "kikerült a happy end a végére", hát nem is tudom mikor könnyebbültem meg ennyire. ;o)

Ajánlom mindannyiótoknak a figyelmébe ezt a könyvet! A Szent Johanna gimi rajongók semmiképp se hagyják ki, de azok sem, akik szeretik az aranyos, könnyedebb romantikus történeteket. Nem kell attól félni, hogy gyerekes, mert nem így lesz! :o) Ne hagyjátok ki, de tényleg!

_______________________
Eredeti címe: Anna and The French Kiss (2010.)
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2012.)
Oldalszám: 384
Ára: 2999
Forrás: könyvtár
Értékelésem:

2013. augusztus 4., vasárnap

Mi is az az In My Mailbox?: Ez az esemény Kristi blogjáról indult. A résztvevő bloggerek hetente, havonta -kinek, hogy- beszámolnak egy-egy bejegyzésben arról, hogy az adott héten/hónapban milyen könyveket vettek, kaptak recenzióra, kölcsön, cseréltek, kölcsönöztek a könyvtárból, stb. Majd pedig linkelik a bejegyzésüket Kristi aktuális bejegyzéséhez.

Júniusi beszerzések!

Elfelejtettem a múlt hónapi beszerzős bejegyzésemet posztolni, így mielőtt jönnék a júliusival, íme a júniusi. ;o)
 
Mivel az elmúlt hónapban elvásároltam a könyvekre félretett kis pénzecskémet, hozzácsapva még az erre a hónapra szántat is, így ebben a hónapban egy könyvet se vásároltam. Köszönhetően a kiadóknak, a könyvtárnak és Móninak ;o), így se maradtam olvasni való nélkül.

A hónap elején megkaptam a Park Könyvkiadótól Jo Frost újabb gyerekneveléssel foglalkozó könyvét, vagyis A kisgyerekkor nagy kérdéseit, amit ugyanúgy ajánlani tudok a szülők figyelmébe, mint Jo más könyveit is.
A megjelenésével szinte egy időben érkezett meg az Egmont Kiadótól Az angyal, amit nagyon vártam és nagyon örültem neki. A történet újra nem okozott csalódást, sőt, jobban is tetszett, mint A szirén és izgatottan várom A herceg megjelenését.
A Fertőzöttek megjelenését szintén kíváncsian vártam, így nagyon örültem annak, hogy lehetőségem lehetett elolvasni a Fumax Kiadó jóvoltából.
A Szakítópróbához a Content 2 Connect révén jutottam hozzá. Kellemes olvasmány volt, de olvasva a pozitív véleményeket róla, jobbra számítottam.
Fábián Janka e-könyvét, a Karácsony a Ligetbent, a Bookandwalknak köszönhetem. Úgy érzem, hogy ezzel a novellával és a Rozmaringgal még teljesebb lett az élményem Az angyalos házzal kapcsolatban.
Az Összetört glóriák 3. részével az írónő lepett meg, így jutottam hozzá Az élefához. És még kaptam egy Összetört glóriákos tollat is. :o)
A makedón összeesküvés pedig a közös könyves blogunkhoz befutott recenzió, ami most hozzám ért el a sorban.

A könyvtárba kivételesen csak egyszer mentem el a hónapban. Ekkor landolt a kosaramban Szepesi Niki botránykönyve, az Én, a szexmániás. Már írtam róla, hogy miért is volt nehéz értékelnem.
A Szívritmuszavar is ekkor jött velem haza -ami kellemes csalódás volt-, az Összekuszálva társaságában -túlságosan nem mozgatott meg-.
Illetve az Iránytű önmagamhoz és az Édes élet is a kosárban landolt. Az elsőt végül nem olvastam, de a második teljesen elvarázsolt.

A Cindert Mónitól kaptam kölcsön, és sajnos nem dobtam hátast a történettől.
Az almamag ízét is tőle kaptam születésnapomra, amit köszönök még egyszer. ;o)



2013. augusztus 3., szombat

Itt is vagyunk a döntőben, melyben két könyves szereplőnk harcol a Könyves Álompasi Díj elnyeréséért.
Őszintén szólva Cortez bejutása nem döbbentett meg a tavalyiból kiindulva, de azért reménykedtem abban, hogy most más lesz a fináléban. Senki se értsen félre, mert kedveltem a srácot a sorozatban, de azért bejutottak olyan karakterek is a Top16-ba, akik szerintem jobbak voltak nála. :o(

Na de akkor a döntő.
Cortez és Magnus (Pokoli szerzetek) csap össze a győzelemért.
A verseny szervezője szabálymódosítást alkalmazott: az győz, aki a legtöbb szavazatot kapja, IP cím ide vagy oda. Szóval kattintásra megy a győzelem, csak bírjátok szuflával. ;o) Ebben a pillanatban Magnus vezet 68%-kal és kereken 16.000 szavazattal.

Szavazni ITT tudtok.